A 600 kocát duplázni akarják

Ha a bankok nem enyhítenek a hitelezési
gyakorlatukon, sorra zárhatnak be megyénkben
az állattartó telepek. A gazdák
ugyanis képtelenek az uniós
támogatáshoz hozzájutni.


Derecske, Hajdúnánás –
Úgy tűnik, hogy ha a bankok nem
enyhítenek a hitelezési gyakorlatukon,
illetve ha a földművelésügyi
tárca nem tudja azt elérni, hogy a
fejlesztésekre szánt uniós
forrás legalább ötödének
a kifizetését Brüsszel előbbre
hozza, sorra zárhatnak be megyénkben az
állattartó telepek.

Romló pozíciók


Amikor a pályázatokat
benyújtották, az önerő
még rendelkezésre állt, csakhogy
azóta a 60 ezer forintos kukoricaár 20
ezerre zuhant, a kamatok emelkedtek, így
napjainkban tehát már sokaknál az
önrész is kétséges.


– Ha egy beruházásnak van
környezetvédelmi és
technológiai része, akkor az
átlagos támogatottsági szint 45
százalék (ez érkezik
utófinanszírozás keretében
az Uniótól), 25 százalék az
önerő, 30 százalékot pedig
bankhitelből kellene finanszírozni.


A nagy gondunk az, hogy hitelhez jutni ma
vállalható feltételekkel szinte
lehetetlen, márpedig, ha az
állattartó telepünk
fejlesztését nem végezzük el,
másfél év múlva be kell
zárnunk – utalt a nagy dilemmára
Szabó Imre, a derecskei
Kasz-Coop Kft. ügyvezetője, akinek a
cége a 600 kocás
sertéstelepén a
kocalétszámot kétszeresére,
a telep kibocsátását pedig a
háromszorosára szeretné
növelni az uniós fejlesztés
révén.


Noha a pályázatuk sikeres volt, a
megváltozott körülmények miatt
most arra várnak, hogy a bankok
hozzáállása változzon,
illetve, hogy a földművelésügyi
minisztériumnak sikerüljön
kijárni némi
könnyítést Brüsszeltől.


A tét nagy, hiszen ha a telepfejlesztés
önhibájukon kívül
meghiúsul, akkor nemhogy
ezerkétszáz, de hatszáz
tenyészkocájuk sem lesz.

Sürgős
segítséget!


A
hajdúnánásiTedej-vállalatcsoport
állattartó telepein összesen
másfél milliárd forint
értékben kell végrehajtani
környezetvédelmi
beruházásokat.

Bódi László
vezérigazgató tudja, hogy az ezekben
lekötött tőke nem térül meg,
hiszen nem eredményez többlethozamot
és nem jár
költségmegtakarítással sem,
mégis csinálni kell.


„Az első ütemben 300 milliós
fejlesztést indítottunk el, amiből
100 millió forintnyi megvalósult,
és bár decemberben benyújtottuk az
első kifizetési kérelmünket, a
támogatásból pénzt
még nem láttunk” – fogalmazott a
cégvezető, aki azt tapasztalja, a bankok
sokkal óvatosabbak, lassúbbak és
drágábbak, mint a fejlesztések
megkezdése előtt.


Miközben az utófinanszírozás
számukra azt jelenti, hogy több száz
millió forint saját forrást kell
hosszú hónapokra a
beruházásokra lekötni, a
szállítók folyamatosan
kérik a jussukat, a pályázó
viszont kifizetési kérelmet csak
negyedévente nyújthat be az MVH-hoz.


Ezért azt szeretnék, ha a
megígért támogatási
előleg minél hamarabb
lehívható lenne, a
közbeszerzési eljárás
folyamata pedig egyszerűsödne.