85 éves a Debreceni Egyetem Főépülete

Akt.:
85 éves a Debreceni Egyetem Főépülete
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – 1932. május 15-én, pünkösd vasárnapján az egyetem Díszudvara adott otthont a négy év alatt elkészült Főépület avatóünnepségének.

Az 1912-ben alapított Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-ben kezdte meg működését, megfelelő épületek hiányában elsősorban a Református Kollégiumban, és a város különböző területén bérelt helyiségekben. Az egyetem vezetői kezdettől fogva sürgették a központi épület felépítését, hiszen előadó és szemináriumi helyiségekre, valamint szakkönyvtárakra szükség volt a komoly és eredményes oktató, valamint tudományos munkához.

Debrecen városa hatalmas, 80 hold területet ajándékozott az egyetemnek a Nagyerdőn, emellett az építkezésekre 5 millió, a klinikai kórházak létrehozásához pedig további 3 millió koronát és 25 hold területet adományozott.

A központi épület alapkőletétele

Az egyetem központi épületének alapkőletételi ünnepségét 1927. június 3-án tartották.

Legyen ez a kő olyan szilárd alapja a föléje emelendő egyetemi központi épületnek, mint amilyen biztos alapjai ennek a fiatal egyetemnek azok a nemes tradíciók, melyeket elődje, a háromszázados debreceni Református Kollégium hagyott reá… Ez az áldásos termékenység honoljon továbbra is e falak között s neveljen most már mint egyetem is sok és híres bajnokot a tudománynak s a hazának egyaránt…” – tartalmazza az alapkőben elhelyezett, réztokba rejtett okmány szövege.

A fedőlapon a rendezvény megbecsült vendégei tehették – jelképesen – az első kalapácsütéseket, egy-egy mondat kíséretében:

  • Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter: „Törhetetlen hittel a vallás, az erkölcs és a művelődés nevében.
  • Baltazár Dezső református püspök: „Elvész a nép, amely tudomány nélkül való.
  • Magoss György polgármester: „Ez az intézmény, amelynek alapkövét itt letesszük, szolgálja hazánk javát, hirdesse nemzetünk dicsőségét kelettől nyugatig, északtól délig, a földtől az egekig és a föld színétől a föld közepéig.
  • Illyefalvi Vitéz Géza rektor: „Viruljon benned örök tavasz, melyben a tudás fáján a honszerelem virágai nyíljanak.

A Főépület építése

Az ünnepséget követően 1927. szeptember 27-én a földkiemeléssel az építkezés is megkezdődött. Az 1927/28-as tanévet értékelő beszámolóban így írt Verzár Frigyes leköszönő rektor: „… ott, ahol egy évvel ezelőtt az alapkövet tettük le, ma emeletes falak nőnek és reményünk van arra, hogy még a tél beköszöntése előtt a tető is rákerül a büszke épületre.

Fotó: unideb.hu Fotó: unideb.hu ©

Az új épület – a tervek szerint – az egyetem három fakultásának és az 500 000 kötetes könyvtárnak, valamint az egyetemi hivataloknak ad majd otthont az átadást követően.

A munkálatokat maga a tervező, Korb Flóris irányította, a kivitelezésért pedig Stégmüller Árpád debreceni építőmester volt felelős. A megbízást azzal nyerte el, hogy vállalta: a gazdasági nehézségek, vagy az emelkedő építőanyagárak ellenére sem lesz drágább az építkezés költsége. Könnyen tehetett ilyen ígéretet, hiszen saját téglagyára volt.

Fotó: unideb.hu Fotó: unideb.hu ©

Korb Flóris nagyszabású terveiben az épületet kupolás tetőszerkezet borította volna, a két kiugró, bástyaszerű toronyra meteorológiai és csillagászati megfigyelő állomásokat álmodott, maga az épület pedig „U” alakban ölelte volna körbe az egyetem előtti parkot. A központi épület soha fel nem épült hátsó szárnyában a természettudományos képzés kapott volna külön helyet.

A központi épület főfrontja 108 méter, mélysége 88 méter, területe 6.200 négyzetméter. Az ötszintes épület alagsora szinte labirintus, a felsőbb szinteken művészi kiképzésű lépcsők, folyosók kötik össze a szemináriumi és előadó termeket, professzori szobákat.

Fotó: unideb.hu Fotó: unideb.hu ©

Az épület központja a 29 méter magas, 700 négyzetméter üvegtetős Díszudvar, amely különböző ünnepségek, rendezvények színtere. Falain márványtáblákon a Református Kollégium és az egyetem leghíresebb diákjainak, professzorainak nevei emlékeztetnek a debreceni felsőoktatás hagyományaira.

Egy évvel később – az 1928/29-es tanév beszámolójában – még mindig az építkezés akadozásáról számolt be Darkó Jenő rektor: „Központi épületünk… a maga monumentális falrendszerével impozánsan emelkedik az ég felé, s már javában folynak felette a betetőzés munkálatai… Az építési munkálatoknak azt a kényszerű megszakítását, melyet részben a hosszú téli és tavaszi fagyok, részben bizonyos technikai nehézségek idéztek elő, már szerencsésen túljutottunk…

Fotó: unideb.hu Fotó: unideb.hu ©

Egyszerre zajlott az építés, a vasbeton, az ács, a bádogos és a cserépfedő, valamint a különféle gyárakban és műhelyekben a vasszerkezeti, felvonó, kőfaragó, műkő, asztalos, lakatos, műlakatos, szobrász, padlóburkoló és berendezési ipari munkák. 1931 tavaszán rövid leállást követően újra megindult, és folyamatos volt a munka. „ Augusztus 31-én… 500-nál több ember dolgozik az ország ezidőszerint legnagyobb építési vállalatánál… A jövő tanévre vár a belső munkák egy részének elvégzése és a bebútorozás s mindezekre a költségek előteremtése. Hangsúlyozom, hogy az állam nem engedheti meg azt a luxust, hogy ez a kész épület üresen álljon…” – írja az 1929/30-as tanév beszámolójában Csánki Benjámin rektor.

Fotó: unideb.hu Fotó: unideb.hu ©

A központi épület építésével párhuzamosan elkezdődött a professzori villák és a Főépület előtti park kialakítása is. „Kívánatos, hogy az épület környékének parkírozása még ez évben mielőbb megkezdessék… a parkba az épület előtt Méliusz Péter, Huszár Gál, Szenczi Molnár Albert és Komáromi Csipkés György szobrai állíttassanak fel.” – olvasható a rektori beszámolóban.

Időközben az egyetemi építkezések művezetősége is megtette szokásos éves jelentését: „…elkészült … a díszudvari üvegtető a páramennyezettel együtt és az oldalvilágító üvegtetők. Jelenleg a külső díszvakoló, vízvezeték, csatornázás, villanyszerelő és egyéb iparos munka van folyamatban… A főtörekvés arra irányul, hogy a külső és belső díszvakoló munka a nyári hónapok alatt befejezést nyerjen.” – írta 1930. július 9-én kelt jelentésében vitéz Herczegh Zsigmond főmérnök, építési ellenőr.

Fotó: unideb.hu Fotó: unideb.hu ©

Szentpéteri Kun Béla rektor szerette volna, ha a következő tanévet már az új épületben kezdhette volna az egyetem, azonban „…az a kérésem, hogy az épület az 1931-32. év kezdetén legalább részben adassék át rendeltetésének mindenütt kedvező fogadtatásra talált ugyan… azonban a nehéz pénzügyi helyzetben még a bebútorozás felől intézkedés tételére sem kerülhetett sor.

1932. április 23-án lehetőség volt arra, hogy a csaknem kész állapotú épületbe beengedjék az érdeklődőket és az újságírókat. A helyi előkelőségek, a város vezetői és a sajtó képviselői bejárhatták az akkor még üres termeket, folyosókat. A Debreceni Újság munkatársa szerint lenyűgöző volt a hatás: „Másfél órája járkálok az épületben emeletről emeletre, s nem tudok betelni az egyes épületrészek szépségével.

Az építkezés befejeztével a Kollégiumból és a többi ideiglenes helyszínről – a klinikákat ellátó gazdasági hivatali egységek kivételével – az új épületbe költözött az egyetem vezetése. A földszintre a Gazdasági Igazgatóság, a Quaestura (Tanulmányi Hivatal), a Tanárképző Intézet, az I. emeletre a hittudományi kar helyiségei kerültek. A II. emelet a rektori hivatal és a jogi kar helye lett. A III. emeleten kapott helyet a bölcsészet és egy 340 fős nagy előadóterem, míg a IV. emeletet a természettudományi kar vehette birtokba. (A költözés ténylegesen csak 1932. július 15-re fejeződött be.)

Közben szépen haladt a Tisza István tér „csinosítása”: kiirtották a bozótot, eltávolították a felhalmozott építőanyagot és elegyengették a földet.

Ez a sok vonatkozásban páratlan szépségű, a százhúsz holdas erdős parkban összefüggő egységet alkotóan elhelyezett egyetem, magasba emelkedő központi épületével, előtte az ország legnagyobb városi terével, amelyet a Debrecen város történeti characterét adó reformáció vezéralakjainak szobrai díszítenek, s amelyet sugárút csatol a város szívéhez, minden időben hirdetni fogja a nagyságát és dicsőségét azoknak, akik a nemzeti kultúráért az erőn felüli áldozatot sem találták soknak…” – olvasható az egyetemi almanachban.

A Főépület avatása

Végül 1932. május 15-én, pünkösd vasárnapján a Díszudvar adott otthont az épület ünnepélyes avatásának.

Ma adják át rendeltetésének ünnepélyes keretek között a debreceni tudományegyetem központi épületét, és ezzel befejezést nyer a nagy mű, mely egyformán díszére válik az országnak és Debrecen városának.” – írta 1932. május 15-i vasárnapi számában a Debreczen újság, amely május 18-i beszámolójában „lélekemelőnek” nevezte az ünnepséget. „A tudomány ragyogó ünnepe volt ez az aktus, melyből kicsendült a magyar nemzet kulturális emelkedettsége.” A Debreczeni Ujság már a vendégek előző napi érkezéséről is ír, és részletezi az avatóünnepség programjait is.

Az eseményen Magyarország kormányzóját Petry Pál, a magyar kormányt Szily Kálmán államtitkár képviselte. Mint vendég, megjelent az ünnepélyen gróf Klebelsberg Kunó nyugalmazott kultuszminiszter is, akinek komoly szerepe volt a központi épület kivitelezésében.

Az ünnepély istentisztelettel kezdődött a református Nagytemplomban, ezt követően vonultak a meghívottak az alkalomra ünnepi díszbe öltöztetett központi épületbe.

Az egyetemi közgyűlés a Himnusz elhangzása után Neuber Ede rektor megnyitóbeszédével kezdődött. „…A Központi Épület megnyitásával a Tisza István Tudományegyetem formailag befejezést nyert… Csak az épület új, az intézmény azonban régi: az ország legrégibb intézményei közé tartozik, nemes és régi patinával bevont, szellemileg és formailag egyaránt több évszázad talajában gyökerezik… A tudományok ápolása és fejlesztése mindenkor a népek fejlődését jelentette… Elpusztul a nép, amely tudományok nélkül való.

Fotó: unideb.hu Fotó: unideb.hu ©

Az avatóünnepségen Szily Kálmán államtitkár a magyar állam köszönetét fejezte ki a két nagy „jóltevőnek”: a debreceni református egyháznak és Debrecen szabad királyi városnak. „… a természet örök és megváltozhatatlan törvénye szerint a jövő az ifjúságé és olyan a jövő, amilyen az ifjúság… Magnifice Rektor! Átadom rendeltetésének ezt az épületet. Méltóságodnak és utódjainak szent kötelességévé teszem: őrködjenek azon, hogy ez az épület időtlen-időkig a tudománynak és a magyarságnak bevehetetlen vára legyen.

A debreceni polgárok áldozatosságát, amely nélkül nem épülhetett volna fel az egyetem központi épülete, Vásáry István polgármester méltatta.

…ez a századok összeforrottsága, századoknak közös történelme, amely az ősi főiskola és a város lakosságának lelkében soha el nem választható közösséget, …teljes lelki egységet hozott létre.

Az építőmunkában résztvevő iparosok nevében Bessenyei Gyula asztalosmester mondott beszédet. A tudomány új csarnokát Baltazár Dezső püspök áldotta meg.

Fotó: unideb.hu Fotó: unideb.hu ©

Az épületet az egyetemi polgárok nevében Neuber Ede rektor vette jelképesen birtokba.

Az ünnepség az Arany Bika szálló dísztermében folytatódott egy 600 személyes díszebéddel, majd Kerekes Ernő jogász- és Varga László bölcsészhallgató kormányzógyűrűs doktoravatójával folytatódott a frissen avatott Főépületben. A programok sorában a Felsőoktatási Egyesület közgyűlése következett, amelyet a Déri Múzeumban tartottak, de még a pallagi akadémián is tettek látogatást vasárnap délután az avatásra érkező vendégek, akiket tea-esten látott vendégül a város polgármestere az Arany Bika üvegtermében. Ugyanitt táncest és ünnepi hangverseny is várta a közönséget. A programsorozat hétfőn egy hortobágyi kirándulással zárult.

Ahogyan a Debreczeni Ujság írta: „A pünkösd vasárnapi és hétfői ünnepségek kétségkívül felejthetetlen eseményei maradnak a Tisza István Tudományegyetem történetének.

– Béres Zsuzsa –


Forrás:

  • Debreceni M.Kir. Tisza István Tudományegyetem évkönyve és almanachja 1926-27., 1927-28., 1928-29., 1929-30., 1930-31., 1931-32.,
  • A Debreceni Egyetem története 1912-2012
  • Rőfi Mónika – Hapák József: Megőrzött értékeink
  • orisek Péter – Kerepeszki Róbert: A tudás temploma


Belvárosi helyett erdei egyetem épült

A nagy háború után többször felmerült az intézmény megszüntetésének lehetősége. Fejezetek Debrecen történetéből, Egyetemépítés a Nagyerdőben.