35 milliós vagyonelkobzás adócsaló hajdú-bihari cégektől

Akt.:
A tárgyaláson
A tárgyaláson - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Kilenc vádlottból nyolcat bűnösnek mondott ki adócsalás, folytatólagosan elkövetett adócsalás, csalás bűntettében, valamint közokirat-hamisítás és magánokirat-hamisítás vétségében a Debreceni Járásbíróság.

A vádlottak egy része fiktív számlák kiadása céljából hozott létre vállalkozást, a többiek pedig összességében 195 millió forint értékben fiktív számlákat vásároltak a cégtől.

Az ügy első-, másod és harmadrendű vádlottja – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap börtönbüntetést, az ötöd-, hatod-, hetedrendű vádlott – halmazati büntetésül – 1 év börtönt kapott, a nyolcadrendű vádlottat 500 napi tétel – 300.000 Ft – pénzbüntetésre, a kilencedrendű vádlottat pedig 300 napi tétel – 60.000 Ft – pénzbüntetésre ítélte a bíróság. A negyedrendű vádlottat megrovásban részesítette.

Ezen felül a létavértesi Cs.É.T. Kft. vagyonára 9,2 millió, a debreceni N.K. Kft. vagyonára 18,5 millió, a szintén létavértesi M.F. Kft. vagyonára 6,3 millió, a budapesti L.L. Kft. vagyonára 1,2 millió, a harmadrendű vádlott vagyonára pedig 1,3 millió forint vagyonelkobzást rendelt el a Debreceni Járásbíróság.

Miután azóta megszűnt a társas vállalkozásokra vonatkozó különadó fizetési kötelezettség, a bíróság a jogszabályváltozás miatt több vádpont alól – adócsalás, magánokirat-hamisítás – felmentette a vádlottakat.

Szalontai Krisztina indoklásában kiemelte: az ügyben a harmadrendű vádlott volt a kapocs, ő hozta össze a cégeket a fiktív számlaadókkal. Az eljárás során egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy a cégek valótlan számlákkal adófizetési kötelezettségeiket csökkentették. Több olyan számla is volt, amelyiknél későbbi a számlatömb vásárlási időpontja, mint a benne kitöltött számla dátuma.

Az eljárás során egyébként az első-, a másod- és a negyedrendű vádlott kivételével mindenki tagadta a bűncselekmény elkövetését.


Az ügy háttere

Az első és negyedrendű vádlott még 2006-ban tagjává vált egy – akkor – nyírábrányi székhelyű cégnek, amelynek M. István vezető tisztségviselője is lett. A társaság működésének egyetlen célja fiktív számlák kibocsátása volt. 5 százalékos tarifáért olyan gazdasági eseményekről állított ki számlákat, amelyeket soha nem végeztek el. 2007-ben egy újabb céggel szálltak be a a fiktív számlázási folyamatba.

2006 – 2007-ben 6 cég vásárolt az A.T. Kft-től fiktív, összesen bruttó 195 millió Ft értékben. A legkisebb tétel 4 millió, a legnagyobb 61 millió 600 ezer Ft értékű számla volt. A cégek a fiktív számlákkal csökkentették áfa fizetési kötelezettségüket, jogosulatlanul igényeltek vissza általános forgalmi adót, csökkentették kimutatott eredményüket, kevesebb társasági adót és különadót fizettek, így tízmilliókkal károsították meg az állami költségvetést.

Az ítélet nem jogerős, a megrovásban részesített negyedrendű vádlottat leszámítva az ügyész, a vádlottak és védőik is fellebbeztek.