Újabb leletek Debrecen múltjából

Újabb leletek Debrecen múltjából
Újabb régészeti értékekre bukkantak a Déri Múzeum munkatársai. A kiskörút nyomvonalának feltárása múlt hét óta zajlik az Ítélőtábla melletti területen, ahonnan eddig a középkori hétköznapok emlékei (gyűszűk, füles gombok, sarkantyúk, lópatkók, vizeskancsók, valamint nagy mennyiségű kerámiatöredék és állatcsont) kerültek elő.

A még feltárás előtt álló gödrök leletei egészen Kr.e. 1000-ig mutathatnak vissza Debrecen múltjába.

A múlt hét óta tartó ásatáson újkori házalapokra, alattuk pedig középkori kutakra bukkantak. D. Szabó László, a feltárás vezetője elmondta, 2-2,5 méter mélyen dolgoznak, és munkájukat a magasan lévő talajvíz nagyban megnehezíti, de értékes, sűrű lelőhelynek számít a terület, így érdemes folytatni a feltárást. Várhatóan 1-2 héten belül azonban befejezik a kutatást az adott részen.

Valószínűleg négy vagy annál több kisebb településből lett Debrecen

A két feltárt terület egyikén megtalálták azt a csatornát is, amellyel 1630 körül lecsapolták az eredetileg mocsaras városrészt, hogy megnyithassák az akkor Kádas utcának nevezett Arany János utcát. A régészeti leletekből az is kiviláglani látszik, hogy  habár az oklevelekben csupán három Árpád – kori falut említenek, melyekből kialakult Debrecen, valószínűleg négy vagy annál több kisebb településből nőtte ki magát városunk.

Nyugati kiskörút – Kötbért fizettetnének a régészekkel

Nyugati kiskörút – nem halad az ásatás








hirdetés