Újabb forrásokat vonna be a közoktatásba a PSZ

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a közoktatás megújításához további források megnyitására van szükség, amelyet befektetésként kell tekinteni a jövőbe.

Az érdekképviselet ezt a szemléletváltást várja az új kormánytól is – jelentette ki Galló Istvánné, PSZ-elnök szerdai sajtótájékoztatóján. Az érdekképviseleti vezető emlékeztett arra, hogy a nyugdjíkorhatár emelése ellen aláírásgyűjtést indítottak, az iskolák egyházi kézbe adását megkönnyítő törvénymódosítás kapcsán pedig az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A PSZ szerint az önkormányzatokra hatalmas feladat illetve anyagi teher hárul azzal, hogy az iskolákban akár 30 százalékkal is el lehet térni a csoportlétszámtól. Ezzel a helyhatóságok csak a költségvetés elkészítésekor szembesültek, ami a későbbiekben komoly gondokat okozhat az iskolákban. Túlméretezett csoportokban ugyanis nem lehet rendesen tanítani – hangzott el. Ami a pedagógusokat illeti, a munkájuk elismeréséhez meg kellene újítani a közalkalmazotti bértáblát, ezt ugyanis nem emelték meg és a 13. havi béreket sem kompenzálták megfelelően – mondta Galló Istvánné. A szakszervezet szerint emelni kellene a tanári pótlékokat és egységes béren kívüli juttatási rendszert kellene kidolgozni

Elfogadhatatlan, hogy 65 év legyen a nyugdíjkorhatár

A PSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy minden munkavállaló – így az óvodapedagógusok és a dadusok esetében is – 65 év legyen a nyugdíjkorhatár. A lakosság jelenlegi egészségügyi állapota mellett nem várható el egy 65 éves embertől, hogy 25-30 izgő-mozgó gyerekért vállaljon felelősséget – fogalmazott a szakszervezeti vezető. A PSZ ezért országos népi kezdeményezést nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (OVB), amely június 6-án érvényesítette az aláírásgyűjtő íveket. Ez azt jelenti, hogy ha 2 hónap alatt 50 ezer szignót összegyűjtenek, az Országgyűlés napirendre veszi a kérdést.

A PSZ rendkívül aggályosnak tartja emellett a közoktatási törvény egy június eleji módosítását, amely az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését célozta meg, egy önálló képviselői indítvány keretében. Ennek értelmében az önkormányzatok ezentúl minden további nélkül átruházhatják a korábban általuk fenntartott iskola működtetését az egyházra. Korábban az önkormányzatnak egy ilyen lépés után 5 évig kiegészítő normatívát kellett fizetnie az iskola után, ezt azonban most eltörölték. A PSZ szerint ezzel sérül az a jog, hogy a gyerekek világnézetileg semleges oktatási intézménybe járjanak. Számos településen ugyanis mindössze egy iskola van, így nincs más alternatíva a szülők számára – a pedagógusokról nem is beszélve. Az itt tanító tanárok nem közalkalmazottak, így jóval kedvezőtlenebb feltételek mellett mondhatnak fel – jegyezte meg Galló Istvánné. A PSZ a törvény elfogadása előtt Sólyom Lászlóhoz fordult, a köztársasági elnök azonban jóváhagyta a módosítást . A szakszervezet ezért szerdán az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.

Újságírói kérdés kapcsán a PSZ elnöke a sajtótájékoztatón megerősítette: Szüdi János volt oktatási szakállamtitkár június eleje óta szakértőként dolgozik az érdekképviseletnél, amelyet a 11 fős elnökség is jóváhagyott. Feladata a minisztérium terveiről szakmai véleményt mondani, képviseleti joga azonban nincs; Szüdi János a háttérben végez döntéselőkészítő munkát – fogalmazott Galló Istvánné. A PSZ elnök cáfolta, hogy a volt szakállamtitkár félmilliós fizetést kapna, mont mondta, Szüdi János a közalkalmazotti bértábla alapján részesül járandóságban.

– Független Hírügynökség –