ÉKN-interjú: Bajnai Gordonnal, Magyarország miniszterelnökével

ÉKN-interjú: Bajnai Gordonnal, Magyarország miniszterelnökével
Miskolc – Jövőre már növekedést hozhatnak az áldozatvállalással járó stabilizációs intézkedések.

Bajnai Gordon szerint a kormány intézkedései és a lakosság áldozatvállalása nyomán visszatért a bizalom az ország iránt. Fontos, hogy a választások után felálló új kormány se térjen le erről az útról. A miniszterelnök lapunknak adott interjújában arról is beszélt, hogy szerinte 2014. január 1-jén lehet euró Magyarországon és az ebből is adódó sikerélményre szüksége is van az országnak és a benne élőknek.

ÉKN: Politikai nyilatkozatháború zajlik arról, hogy milyen pénzügyi, gazdasági helyzetben van Magyarország. Mit tart erről a kérdésben legilletékesebb, Magyarország miniszterelnöke?

Bajnai Gordon: Akinek van szeme és nem érdeke, hogy mást lásson, annak a napvilágnál is világosabb, hogy egy nagyon súlyos gazdasági válságon ment át a világ és ez a válság sokkal súlyosabban érintett bennünket, mint sok más országot. Ugyanakkor az is látható, hogy erre a válságra határozottan reagáltunk, nagy áldozatokkal járó intézkedéseket hoztunk. Köszönet illeti ezért az ország polgárait, hogy szinte zokszó nélkül és bölcsen vették tudomásul, hogy mindez ahhoz kell, hogy talpra álljunk. Jóval előrébb is tartunk sok más országnál – megemlíthetjük például Görögországot, amelyik ráadásul az euró zónába is tartozó tagállam.

Nemzetközileg is elismerik, hogy nem csupán egyensúlyba hoztuk az országot, hanem olyan új növekedési pályára is állítottuk, amely – ha megmarad– 2011-et követően gyors és tartós, az európai átlag feletti felzárkózás felé vihet. Ez persze elvont makrogazdasági megközelítés, de nézzük meg, hogy mennyi volt mondjuk a forint árfolyama tavaly tavasszal és mennyi most. Az adat önmagáért beszél. Ez minden magyar számára zsebbe vágó kérdés. Miközben az euró zóna recseg-ropog, addig a forint három forintos sávon belül mozog, ami egyértelmű stabilitást jelent. És ez pedig pontosan azt mutatja, hogy visszatért a bizalom Magyarország iránt. Épp ezért veszélyes, havalaki felelős pozícióból felelőtlen állítást tesz, és ezzel gyengíti a forint árfolyamát. Ezt ugyanis szinte abban a pillanatban érzékelik a családok a törlesztő részleteiken.

ÉKN: Az euró zónán belül tapasztalható bizonytalanság nem gyakorolhat mégis negatív hatást a forintra és ezen keresztül erre az azért ingatag stabilitásra? Felkészültünk erre?

Bajnai Gordon: A kockázat természetesen megvan. De ebben is azzal tehetjük a legtöbbet, amit már eddig is megtettünk, hogy megőrizzük Európa egyik legstabilabb költségvetésének egyensúlyát. Az egyensúly idén már felfelé irányuló mozgást hoz, ami pedig tovább segíti a stabilitás megőrzését. Jövőre pedig – és ezt független elemzők is megerősítik – 3-4 százalékos gazdasági növekedés prognosztizálható.

ÉKN: Az állampolgárok ezért azon keresztül is értékelik a válság állapotát, hogy van-e stabil munkahelyük nekik és családtagjaiknak, vagy nincs. Az Északkelet-Magyarországon élők ezt kiemelten érzékelik…

Bajnai Gordon: Ahol még nem vagyunk túl a válságon, az kétségtelenül a foglalkoztatás, amely valóban különösen érzékenyen érinti az ebben a régióban élőket. A válság szükségszerű velejárója, hogy munkahelyek vesznek el. Azonban a válságból való kilábalás forgatókönyve is olyan, hogy először javulnak a makrogazdasági mutatók, aztán kezd el javulni a vállalkozások helyzete, és ha már ez kapacitásbővítést is generál, akkor kezdenek el új munkahelyek létrejönni. Ugyanakkor a kormány a válság közepén is azt tekintette egyik fontos feladatának, hogy ezt a kárt mérsékelje. Például 100 ezer munkahely megtartásához adtunk támogatást pályázati úton és másik 100 ezer, régóta segélyből élő ember foglalkoztatását tudtuk biztosítani az Út a munkához program segítségével.

ÉKN: Sokak fejében motoszkál azért az, hogy szükség lehet-e, illetve milyen esetben lehet szükség újabb megszorító intézkedésekre?

Bajnai Gordon: Szerintem a legnagyobb kockázata ennek, ha mi magunk okozunk bajt magunknak. Azaz, ha visszatérünk a költekezés, az eladósodás útjára, amivel nemcsak a stabilitást veszélyeztetjük,de a nehezen visszaszerzett nemzetközi bizalmat is eljátsszuk. A magyar emberek bölcsek és pontosan tudják, hogy addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. Eország sem költhet hosszú távon sokkal többet, mint amennyi megtermel.. Erre a bölcsességre lesz szüksége a következő kormánynak is ahhoz, hogy megőrizze a költségvetés stabilitását, ha így tesz nem lehet szükség újabb megszorításokra.

ÉKN: A lakosság takarékossága, mérsékletessége abban is látható, hogy lényegesen kevesebb banki kölcsönt veszünk fel az utóbbi időben. Ebben persze közrejátszik az is, hogy a pénzintézetek olyan feltételeket szabnak, amely alaposan meg is nehezíti a hitelfelvételt. Ez pedig nem csupán a lakosságot, hanem a likviditási gondokkal küszködő, vagy fejleszteni kívánó vállalkozásokat is sújtja. Mit tud tenni ebben a helyzetben a kormány?

Bajnai Gordon: Az első feladatunk az volt, hogy a bankok azokkal szemben ne élhessenek vissza erőfölényükkel, akiknek már van hitelük és a válság miatt nehézséget okoz a törlesztés. Gyakorlatilag ugyanis vadnyugati viszonyok alakultak ki ebben a kérdésben. Azt láthattuk, hogy amikor emelkedtek a kamatok, a pénzintézetek akkor azt azonnal áthárították az ügyfeleikre, de amikor – az intézkedések és a lakosság áldozatvállalása révén – csökkenni kezdtek, azaz erősödött a forint, ennek haszna csak igen lassan, vagy egyáltalán nem csorgott vissza az emberek zsebébe. Ekkor mondta azt a kormány tavaly nyáron, hogy elég, be kell avatkozni. A hitelfelvevő ügyfelek érdekében leültünk a bankokkal, hogy módosítsanak az eddigi gyakorlaton. Kemény alkuk árán, de létrejött egy banki kódex, amelyhez ma már lényegben az összes, szám szerint 133 lakossági hitelezéssel foglalkozó kis- és nagy pénzintézet csatlakozott. Ez azt jelenti, hogy nagyon szigorú szabályok között kell folynia a hitelezésnek.

Az említett példánál maradva, hogy a kamatok csökkenése is gyakorlattá váljon, illetve minden változásról tájékoztassák az ügyfelet. Kialakult egy szankciórendszer is, azaz a kódex be nem tartója súlyos pénzbüntetést kaphat. Az első ilyen nagyszabású ellenőrzéssorozat éppen márciusban kezdődik el. Egyértelműen arra számítok, hogy a hitelfelvevők ezáltal sokkal védettebbek lesznek. Fontos feladat volt a vállalkozások finanszírozásának helyreállítása is. Ezért mikrohitel- és garancia-programokat indítottunk, a Széchenyi-kártyához kamattámogatást adunk, sőt tavaly év elején 40 százalékra emeltük a pályázati nyertesek számára azonnal kifizethető előleget, hogy az anyagi gondokkal küszködő vállalkozások is elkezdhessék a fejlesztéseiket.

ÉKN: Ön szerint mikor lehet euró Magyarországon?

Bajnai Gordon: Ahhoz, hogy euró lehessen Magyarországon, abban kell megállapodni, hogy azon a pályán kell maradnia az országnak, amelyen most van. Ha marad a szigorú, takarékos költségvetés, ha folytatódik a pazarló rendszerek átalakítása és jelentősen bővül a foglalkoztatás, akkor szerintem 2014. január 1-jén lehet Magyarországon euró. Ez egyrészt óriási biztonságot jelentene, másrészt tartós gyarapodást hozhat, amelynek köszönhetően évről-évre érezhetően közelednénk Európa élvonalához. Úgy gondolom, erre a sikerélményre nagyon nagy szüksége van Magyarországnak.