Árvíz után hívjunk szakértőt!

Milyen szakembert hívjanak, hogyan kezdjenek hozzá a helyreállításhoz az árvíz után?

Derékig vízben álló, romba dőlt házak képei sokkolták az elmúlt hetekben az ország lakosságát, de leginkább az érintett települések lakóit és magukat az érintetteket. Száznál is többeknek olyannyira meggyengült a házuk, hogy összerogyott, maga alá temetve egy élet munkáját. Mások még várják a szakértők véleményét, hogy megmenthető-e az otthonuk, és több ezren keseregnek a kisebb-nagyobb károk miatt. A károk miatt, amelyek megyénk településein már most biztosan meghaladják az ötmilliárd forintot és még közel sem tudni, mennyi lesz a vége. Hogy mekkora kár keletkezett ténylegesen az elmúlt hetek heves esőzései miatt kialakult ár- és belvízben, igazából két-három hónap múlva állapítható meg pontosan – derül ki a szakemberrel folytatott beszélgetésből. Grand András okleveles építőmérnököt, épületszigetelő szakmérnököt a lehetséges károkról kérdeztük (mire érdemes és mire kell odafigyelni), illetve, hogy a károk felméréséhez és megállapításához, valamint a helyreállítási munkák során tanácsos-e szakértő véleményét kérni.

A statikus véleménye

– Több ilyen szakértői véleményt készítettem az évek során és ez alapján mondhatom, hogy általában kisebb kárértéket állapít meg a biztosító, mint ami egy kiterjedt szakértői véleményből következhet. A mostani ár- és belvíznél keletkezett károkat illetően egy statikus és egy építész szakértő véleménye is más végeredményt és összeget hozhat. Ez pedig nemcsak a biztosítási összeg miatt fontos, hanem az épület biztonsága miatt lényeges. Kimozdulhat ugyanis úgy egy fal, hogy elérhet az életveszélyes állapotig. Egy burkolat cseréjének szükségességét a biztosító szakértője is meg tudja ítélni, de a károk nagy részét nem. Éppen ezért célszerű lenne, ha egy statikus felülvizsgálat megelőzné a biztosítói kárfelmérést, s abból nemcsak a kár mértékére, de a helyreállítási lehetőségekre és azok költségére is következtetni lehet. Elsősorban azoknál a házaknál tartom ezt fontosnak, ahol súlyos tünetek vannak az árvíz miatt – hangsúlyozta Grand András.

Mire kell figyelni?

Mik ezek a tünetek, mire kell figyelniük az érintetteknek? A szakember elsőként a hajszálrepedéseket és a nagyobb nyílású repedéseket említette. Mint mondta, minden repedésnek követni kell a sorsát, átgipszelés után naponta figyelni kell a változást. És meg kell győződni arról, hogy vakolatrepedésről vagy falrepedésről van-e szó!

– Mivel sok épület hosszabb ideig állt a vízben, ezeknek a kiszáradása is hosszabb ideig tart, így a károk sem jelentkeznek azonnal. Amikor az alapozás alatti talajrész is átázik, sokkal nagyobb a talajnak az összenyomódása, mint egy száraz vagy átlagos nedves talajé. Az átázás mértékétől függően szárad a talaj, s emiatt az összenyomódás is különböző mértékű, ebből keletkeznek a repedések. S hogy miért kisebbek avagy nagyobbak? Változó terhelésnél változó süllyedés következhet be – magyarázta.

Ennél súlyosabb eset, amikor a fal egyik része kihajlik – itt általában csak az egyik oldalon látszik a „domborulat”. Ennek oka, hogy a kigörbülésnél, kihajlásnál kimosta a talajt a fal alól a víz. Ez életveszélyessé is válhat, mindenképpen ki kell dúcolni a falat és a födém aládúcolása is szükségessé válhat – halljuk a tanácsot. És vannak az átmenő repedések, amelyek már mindkét oldalon (azaz kívül és belül is) látszanak, s az épület süllyedéséből adódnak. A födém alatt megjelenő repedéseknél pedig a terheletlen falaknál nagyobb a probléma.

– A vakolat repedése nem jelent minden esetben szerkezeti problémát, de a kárértéke jelentős. Amíg ki nem szárad a talaj a falak és a vakolat, várni kell, mert addig folyamatosan jelennek meg az újabb és újabb repedések, s csak ezt követően látható a kár ténylegese mértéke – tette hozzá Grand András.

Mi a különbség víz és víz között?

Mi a különbség azok között a házak között, amelyek kívül-belül vízben álltak, illetve amelyeket „csak” alulról támadta és a falakat érte a víz? – kérdeztük.

– Fontos megemlíteni, hogy másképp reagálnak a vízre a különböző anyagú falak. Ebből a szempontból a tégla és a beton a legjobb, ám ha napokig vízben áll a ház, a habarcs anyaga a téglából is kilazulhat. Az utólagosan hőszigetelt falaknál viszont a hőszigetelés miatt sokáig tart a száradás. A legrosszabb helyzetben ebből a szempontbl a vályogházak vannak, amelyeknél az intenzív és tartós víz kilazítja a kötőanyagot. De! Van arra módszer és javaslatom, amivel elkerülhető a ház összedőlése – a favázas megerősítés a meglévő vályogházaknál is alkalmazható. Vissszatérve a kérdésre: ha a pincékbe csak a talajvíz jött fel, utólagos szigetelési módszerrel orvosolható a probléma. Igaz, ez költséges, de hatékony megoldás a belvíz ellen. Abban az esetben azonban, ha a talajszint feletti víz, azaz valamelyik folyó vagy patak vize fenyegeti a házat, az ellen sajnos nincs más megoldás, csak a homokzsák – jegyezte meg.

Munkák és szakemberek

És hogy milyen munkákra és szakemberekre lehet szükség a helyreállításnál? Lehet szükség statikai beavatkozásra, az alap és a fal megerősítésére. Ehhez statikai-szerkezeti kivitelezési terv és statikus szakember szükséges. A lábazat felnedvesedését, a bukolatokon, padlóburkolatokan jelentkező károk, valamint a repedések kijavításához egy jó szakembert kell keresni.








hirdetés