130 éve avatták fel a Verestemplomot

Akt.:
130 éve avatták fel a Verestemplomot
© Fotó: Vass Attila Tamás
Debrecen – A gyülekezeti hely a gazdag téglaberakásainak köszönhető alapszíne miatt kapta a különleges nevét.

A patinás és ma is gyönyörű templom Szombathy István, Debrecen volt főbírója, valamint az özvegye, Szombathyné Vörösmarthy Zsuzsanna jóvoltából valósulhatott meg.

Ötvennégyezer forint

1810. július 21-én ugyanis Vörösmarthy Zsuzsanna – a férje akaratának is eleget téve – 20 ezer forintot hagyott kamatozásra, amíg az egy belső templom építésére elegendő lesz. A templom helyét 1827-ben jelölték ki 448 négyszögöl területre. Amikor a Szombathy–Vörösmarthy Alap már 54 ezer forintra növekedett, a tervezéssel Petz Sámuel műegyetemi tanárt bízták meg – olvasható a Verestemplom honlapján.

verestablaFotó: Vass Attila

Egyedülálló belső festés

Az alapkövet 1886. június 26-án tették le. Cirka egy év múlva, 1887 júliusában pedig már teljesen kész is volt a neogótikus stílusú új gyülekezeti hely – melynek avató istentiszteletét 1888. június 10-én tartották meg. A templom megépítésével megalakult Kossuth Utcai Egyházrész első lelkipásztora Dicsőfi József volt. A templombelső díszítési terve csak jóval későbbi: Baja Mihály – dr. Csikesz Sándor, hittudományi egyetemi tanár bátorításával és segítségével – 1936-ban valósíthatta meg ezt. A presbitérium Harangi Jenő, iparművészeti főiskolai tanárt bízta meg a munka elvégzésével.

Neki köszönhető, hogy a belső díszítés páratlan a maga nemében. A képek csak szimbolikusak, és minden festmény alapja és ihletője a Biblia lett. A díszítés egyedülálló a magyarországi református templomok között.

dsc227Fotó: Vass Attila

Háborús károk

A Verestemplomot sajnos a háborúk miatti károk se kímélték. 1937 pünkösdjén ünnepén két új harang lett felhúzva és elhelyezve a toronyban az I. világháborúban leszerelt – Kövesdi János gyülekezeti tag által öntetett és ajándékozott – harangok helyett. 1944. szeptember 17-én, a Nap utcán leesett légi bombák légnyomása következtében a templom déli oldalán lévő nagyméretű karzati ablak színes üvegezése teljesen megsemmisült.

Ezt még akkor télen beüvegezték színtelen katedrál üveggel – ami repedezett és kissé hiányos állapotban még ma is úgy van, ahogy akkor elkészült.

VA


Itt fordult a 4-es villamos

A Verestemplom közelében, a mai Kossuth utca 51. szám alatt lakott 20 éven át (1872 és 1892 között) Irinyi János, aki 1836-ban feltalálta a biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufát, s aki 1863-tól a debreceni István Gőzmalom igazgatója volt.

regikossuthutcaFotó: Vass Attila

Ő tehát nemcsak a gyülekezeti hely építését láthatta, hanem öt éven át a létesítményben is gyönyörködhetett jövet-menet. Akkor piac is működött az ablaka alatt.

Érdekesség továbbá, hogy 1896-tól 1962-ig a mai Kossuth utcán siklott végig a 4-es villamos. A kifelé közlekedő kocsik a Verestemplom balján lévő Nap utcán is átmentek, és onnan jutottak a felüljáróra, majd pedig a mai Vágóhíd utca végéig.


Debrecen - Olvasónk levele. Tisztelt Szerkesztőség! A Hajdú-bihari Napló 2018. július 14-i száma 4. oldalán valótlan adatokat tartalmaz az Itt fordult a 4-es villamos című cikk. Eleinte nem villamossal! „Érdekesség továbbá, hogy 1896-tól 1962-ig a mai Kossuth utcán siklott végig a 4-es villa...