„Elkészült a nagy mű” – Az ember tragédiája Jankovics Marcelltól
– Ez pozitív reakció. Nem biztos, hogy az értelmezés, inkább bizonyos érzelmi hatások miatt akarják újra megnézni a filmet az emberek – mondta Jankovics, csütörtökön az Apolló moziban filmjének debreceni díszbemutatója után. Mint kifejtette, a film végén torokszorító, egyúttal lelket olvasztó zene szólal meg: Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című művének feloldása. Fontos, hogy ezt a néző hallja a sötétben, míg mennek a betűk, mert nem távozik felkavart lelki állapotban, háborgással. –Az egész film egy nagy háborgás. S erre szükség van. Ezt akarja az ember újból és újból visszakapni, s ezért szeretné ismét megnézni a filmet; mintha Mozartot hallgatna. Ilyen szöveget akar hallani és így: Az ember tragédiáját sodró lendületű előadásban, amihez a képek is hozzáadják a magukét – hangsúlyozta a művész, aki szintén többszörös nézésre ajánlja a filmet. A DVD- változatában bízott ezért, mert az újra megnézhető, és a könyvhöz hasonlóan lapozható. Meglepetésére a film óriási sikert ért el a mozikban. Eddig 15 ezren nézték meg, s az ‘Apollóban’ is telt házasak voltak a vetítések.
Huszonnyolc évig született – megérte!
- Ambíció egy nagy falatra, ez adott indíttatást – válaszolta érdeklődésünkre a rendező. Majd elmondta, hogy huszonnyolc évvel ezelőtt az izzó alkotó energiatöbbletével meg kellett szakítani egy nagy vállalkozást: a Biblia-filmsorozatot, mert a külföldi producer visszalépett. Ekkor inspirálta barátja, Szemadám György festő, író, akinek volt egy elmélete Az ember tragédiájáról: a jóskártyaként közismert Tarot 22 lapja szimbólumrendszer. Minden lapján egy nagyon jellemző alak van; a Halál, a Csillag, a Nap, a Szerencsekerék, a Pápa. Szemadám ráillesztette a lapokat a tragédiára, mondván, Madách használhatta őket. A 19. századi írót ugyanis nagyon érdekelte az ezotéria. Gazdag szabadkőműves könyvtárat örökölt nagyapjától. Az ember tragédiája gnosztikus, tehát nem úgy keresztény, ahogy azt Európában a jámbor hívők gondolják. – A tarot jelképeire épül az animációs film. Egy színhez egy bizonyos szimbólumot használok, mely kettősen hat rám – mondta Jankivocs Marcell. – Lendületbe hoz, másrészt fegyelmez, mert arra ügyelek, hogy ez a szimbólum érvényesüljön. A londoni színt, például, a Szerencsekerékre építem: a körkörösségre, körbejárásra, hogy nem haladunk, csak tipródunk, s aztán egy nagy halálba hullással zárunk – fejtette ki.1983-ban azzal a biztos tudattal fogott a forgatókönyvíráshoz, hogy ebből semmi sem lesz, hisz nem kap erre a vállalkozásra pénzt. Hosszú hányattatások után készült el a filmváltozat, és 2012. december 8-tól látható a mozikban.– Megérte! Mindkét értelmében a szónak. Óriási ajándék, hogy megértem a díszbemutatót 70 évesen, hisz a magyar férfiak átlagéletkora 69 év – fűzte hozzá.
Kortalan szimbólumok
– Tévedés, hogy a gyerekek nem értik. Van bennük egy befogadói készség, s ez akkor is működik, ha nem ismerik még a látott tartalmat. Nem gügyögésre van szükségük, hanem a való élet olyan bemutatására, amely elviselhető számukra – hangsúlyozta a művész, s megjegyezte, hogy amikor behatárolták 12 évre a korhatárt, elfogadhatónak találta.„Tetszik, hogy a Paradicsomban Ádám az egyik tiltott fa, Éva pedig a másik. Miért ábrázolta így?” – idézte egy középiskolás diák kérdését Jankovics Marcell. – Történelmünkben a férfi minőséghez a tudást, a nőihez az életet, az életadást kapcsoltuk. Éva ezért az Élet, Ádám pedig a Tudás fája. Ám sokszor felmerül bennem: meg kell magyaráznom? Elég, ha tetszik! – foglalta össze a Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező.
