„Felejtsétek el Maradonát, jön Marozsán!”
Felejtsétek el Maradonát, jön Marozsán! Ezzel a címmel és hasonló méltatással jelentek meg cikkek a 2008-as új-zélandi U17-es női labdarúgó világbajnokság ideje alatt Marozsán Dzseniferről, aki bronzéremhez segítette a német válogatottat, s a torna gólkirálya és második legjobb játékosa lett. Ha német újságírók tollából születik ez a cím, biztosan részlehajlást sejt mindenki, de mivel pártatlan tollforgatók „ájultak el” Dzsenifer teljesítményétől, így megkérdőjelezhetetlen az elismerés. Az ifjú hölgy ezután sem állt le a dicső címek megszerzésében, világ- és Európa-bajnoki aranyérem került a nyakába, a kontinensbajnokság gólkirálya lett és Bundesliga-rekordok fűződnek a nevéhez. Így nem meglepő, hogy a Budapesten született hölgyet a női labdarúgás legnagyobb ígéreteként tartják számon a világon.
A még mindig csak 19 esztendős futballista idén tagja volt a felnőtt német válogatottnak, amely hazai pályán szállt harcba a világbajnoki címért, ám az edzőtáborban egy balszerencsés ütközés után megsérült, és lemaradt a vébéről. De ez már a múlt, Dzsenifer azóta felépült, gőzerővel készül a Frankfurt gárdájával a Bajnokok Ligája, a Bundesliga és a Német Kupa meccseire. És szerencsére nem tett le azon szokásáról, hogy minden évben meglátogatja a rokonokat, így most is több napot töltött Bökönyben. A fiatal tehetség szakított időt arra is, hogy a Napló meghívására Debrecenbe utazzon, s válaszoljon a kérdéseinkre. (Marozsán Dzsenifer debreceni „kirándulása” nem jött volna létre az unokatestvér, Taskó Rodrigó MMA-harcos segítsége nélkül.)
Amikor egyeztettük a találkozás részleteit, féltél attól, hogy nem tudod tökéletesen kifejezni magad magyarul, ám most pár perc diskurzus után kiderült, hogy akcentus nélkül, folyékonyan beszéled az anyanyelved. Miért volt a félsz?
Marozsán Dzsenifer: Frankfurtban a bátyámmal, Dáviddal élek, s otthon mindig magyarul beszélünk, de attól tartottam, hogy majd egy-két kifejezés nem jut eszembe, s attól zavarba jönnék. De úgy látszik, nem lesz baj!
Késtél egy kicsit, de mivel a foci miatt csúsztál, így megbocsátható a „bűnöd”. Még a szabadidődben is állandóan futballozol?
Marozsán Dzsenifer: Az egész családom rajong a labdarúgásért, s most hogy újra együtt voltunk, nem tudtuk kihagyni, hogy ne játszunk.
Köztudomású, hogy édesapád, Marozsán János anno bajnoki címet szerzett a Honvéddal és négyszer volt válogatott. Egyértelmű volt, hogy a focipályán kötsz ki?
Marozsán Dzsenifer: Nagyon akartam futballozni, ezért még azt is megtettem, hogy amikor a bátyám lement az utcára a barátaihoz focizni, mindig vele tartottam. Az, hogy fiúkkal futballoztam, nagyon jót tett a fejlődésemnek.
Nagyon korán felfigyeltek a tehetségedre, hiszen a német felnőtt bajnokság legfiatalabb játékosa lettél, majd a legfiatalabb gólszerzőjeként is beírtad magad az évkönyvekbe.
Marozsán Dzsenifer: Az FC Saarbrückenben mutatkoztam be 15 évesen (a FIFA külön engedélyével), majd a következő évben megszereztem az első gólom is.
Akkor nem véletlen, hogy a „kultikus” 10-es mezben futballozol.
Marozsán Dzsenifer: Bár sok helyen támadóként vagyok feltüntetve, inkább irányító középpályásnak mondom magam.
A 2009-es idénytől a kontinens, sőt a világ egyik legjobb csapatában, az FFC Frankfurt csapatát erősíted. Könnyen ment a beilleszkedés?
Marozsán Dzsenifer: A csapatunk pont olyan fázisban van, hogy a korábbi klasszisok kezdenek kiöregedni, míg a fiatal tehetségek még nem értek meg a nagy feladatokra. Ennek tulajdonítható, hogy némi meglepetésre tavaly nem tudtuk megnyerni a bajnokságot. De a fejlődésemnek nagyon jót tett, hogy olyan sztártól tanulhattam, mint Birgit Prinz, akit három alkalommal választottak az év labdarúgójának.
Ezek szerint a német válogatott kapitánya a példaképed?
Marozsán Dzsenifer: Nem, én a játékosabb, technikásabb foci híve vagyok, így az én kedvencem a brazil Marta, aki ötször volt már a világ legjobbja.
A férfiak mezőnyében ki a kedvenced?
Marozsán Dzsenifer: Egyértelműen Cristiano Ronaldo. Nagyon dinamikus és technikás, s látszik rajta, hogy tele van önbizalommal.
Csapatok terén mely gárda a favoritod?
Marozsán Dzsenifer: Egyértelműen a Real Madrid.
És a német csapatok?
Marozsán Dzsenifer: A Bundesligában lényegében mindegy kié lesz a bajnoknak járó Salátástál, csak ne a Bayernhez kerüljön!
Magyar meccseket nézel?
Marozsán Dzsenifer: Nem, ezek kimaradnak az életemből.
A német női labdarúgás az egyik legjobb a világon. A bajnoki mérkőzésekre mennyi néző látogat ki?
Marozsán Dzsenifer: Az idei világbajnokság sokat dobott a látogatottságon, a rangadókon már 5000 ezer néző is szurkol. De átlagban olyan kétezren vannak a helyszínen.
Profiként vagy alkalmazásban a Frankfurtnál?
Marozsán Dzsenifer: Lehetnék abban is, de a foci mellett tanulok és dolgozom is. Szerencsére a munkáltatóm a német labdarúgó-szövetség, akiknél elég rugalmas a munkaidőm, de van, amikor a heti nyolc edzés mellett nem egyszer napi 8 órán át végzek irodai munkát.
Mely dolgok az erősségeid a pályán, és min kell még fejlesztened?
Marozsán Dzsenifer: Mindig lehet fejlődni mindenben! Technikás játékosnak tartanak és a lövőtechnikám is átlagon felüli – a szakemberek szerint. A fejelésben mindenképpen javulnom kell, mert ha most úgy adódik, akkor nem bólintok, hanem megpróbálok ollózni.
Melyek azok az erőpróbák, amelyek a közeljövőben várnak rád?
Marozsán Dzsenifer: Klubszinten kell bizonyítanom, a Bajnokok Ligájában, a Bundesligában és a Német Kupában játszunk majd, s ezeken a találkozókon akarjuk kihozni a legtöbbet magunkból.
Mit gondolsz, a FIFA év végi díjátadó gáláján, amikor a legjobbakat jutalmazzák, mikor láthatunk a jelöltek között?
Marozsán Dzsenifer: Amikor az U17-es világbajnokságon gólkirály lettem, akkor meghívtak a gálára, igaz csak VIP vendégként. Fantasztikus volt az a miliő, s azon vagyok, hogy minél hamarabb ott lehessek a legjobbak között. De addig még nagyon sokat kell dolgoznom.
HBN
